Fogadjátok sok annyi szeretettel ezt az elkészült fejezetet, mint amennyivel készült! :)
Puszi Dóri
64
.fejezet
A
nap további részét kettesben töltöttük. Piknikeztünk a
Margit-szigeten, hajókáztunk a Dunán, visszavittük anyához a
ruhát. Este pedig elkezdtem összepakolni a cuccainkat.
- Kims! - kiabáltam ki a konyhába, mert a szobában görnyedtem a bőröndöm felett.
- Mondajad!- lépett be, éppen egy fél sajtos kifli lógott ki a szájából. Rendkívül mókásan nézett ki.
- Milyen idő van most Finnországban?? És meddig maradunk?? Mikor indulunk? Mit fogunk csinálni? És hol alszunk majd??- soroltam az összes felmerült problémámat. Erre csak egy jót nevetett.
- Túl sok kérdés!- hahotázott tovább- 20-25 fok kerül van, ahogy alakul. Gondoltam tölthetnék egy kis időt a srácokkal, meg anyáékkal.
- Hiányoznak??- fontam a karjaim a nyaka köré- Jajj bocs hülye kérdés, hát persze.
- Már nem annyira, mint az első időkben. Volt olyan nap, mikor ültem a svájci otthonom nappalijában és csak az járt a fejemben, mit keresek én itt, egyedül. Aztán mindig rájöttem, hogy itt a helyem, oda viszont mindig visszamehetek- csókolt meg.
- Én pont ezért nem költöztem el- bújtam a nyakhajlatába.
- A többi kérdésedre válaszolva: Holnap olyan 4-5körül indulunk, megmutatom neked hol nőttem fel és elviszlek pár igazi finn helyre, bemutatlak a barátaimnak, nálam fogunk lakni vagy anyáéknál, még nem tudom.
- Tudják, hogy megyünk?- húztam le magam mellé az ágyra.
- Persze és már nagyon várnak! Apa nagyon szeretne már megismerni téged, a keresztfiaim, meg a közös gokartozást várják- válasza közben az ölébe húzta a lábamat és elkezdte masszírozni a talpamat.
- Remélem nem okozok majd nekik csalódást. Holnap elmegyünk vásárolni szeretnék nekik vinni valami meglepetés- dőltem hanyatt.
- Erre semmi szükség!- nézett mélyen a szemembe.
- De én szeretném. Szeretnék csokit venni a fiúknak és valami nagyon finom bort vinni a szüleidnek, meg persze a tesódéknak is valami kedvességet. Vagy tudod mit nem is. Inkább viszek j magyar pálinkát, és valami különlegességet. Jajj nem tudom mi legyen... Jártak már nálunk?? Kóstoltak már valamit?? vagy inkább süssek nekik egy jó adag baklavát. Hisz azt mindenki szereti. Azzal nem lőhetek mellé. Sokkal egyszerűbb lenne ha segítenél egy kicsit!!- ültem az ölébe.
- Nyugi, vegyél levegőt is!- csókolt meg.
- Szeretném, ha kedvelne a családod- pirultam el.
- Érted mindenki odáig van!- kezdte el simogatni a hátamat.
- Ne mondj ilyen szépeket mert a végén még el is hiszem- nevettem ki. Ebben a pillanatban kopogtak a szoba ajtón.
- Gyertek!- szóltam ki. A többiek érkeztek meg.
- Halihó! - dugta be a fejét az ajtón Sebas.
- Milyen napotok volt?? - néztem végig a díszes társaságon.
- Sétáltunk a városban- ült le a földre drága orosz barátom.
- Jobban mondva, megmutattam nekik a várost...- húzta magához Nico Annát.
- És tetszett?? - néztem végig a kissé elfáradt csapaton.
- Elég király! Vettünk egy csomó szuvenírt...
- Meg ettünk valami iszonyat csípős kolbászt...- Seb fején látszott, hogy tényleg megrázta az élmény.
- A várban megkóstoltunk egy édességet, nem is tudom már mi a neve, de még sohase láttam ilyet- mesélte Anna.
- Hogy nézett ki??- mosolyogtam az angol lányra.
- Hosszúkás volt, csavaros és vaníliás íze volt, de lehetett csokisat és diósat is kérni.
- Biztosan a kürtöskalácsra gondolsz.
- Valami ilyesmi volt a neve...
- Hallod ez a város valami iszonyat meleg. Miért van nálatok 38 fok árnyékban?!- Vitalij teljesen ki volt akadva.
- Még nálunk sincs ilyen meleg, pedig majdnem a szomszédban lakom...- fűzte tovább Rob.
- Hát nem tudom, nekem fel sem tűnik már.
- Mit szólnátok ha vacsira grilleznénk husit?? - nézett körbe Kimppa.
- És fel is lehetne avatni a medencét. Van kedvetek??- álltam fel.
- Hát hogyne!!- jött a válasz.
- Kims megcsinálod a husit?? Mi addig Annával összekészítjük a köretet a többiek pedig elintézik a kertet.
- Nézd már egy kis diktátor veszett el benne!!- nevetett Seb.
Az utolsó együtt töltött esténk remekül sikerült. Nagyon jól éreztem magam a kis csapattal. Az együtt töltött pár napunk alatt mindenkit nagyon megkedveltem és a szívemhez nőttek még jobban, ha ez egyáltalán lehetséges. Új barátokra tettem szert és Kimibe még jobban szerelmes lettem. Őszintén remélem, hogy megkedvelte a barátaimat. A családom is megismerhette végre, azokat az embereket, akikről már annyit meséltem nekik. Hajnali egy körül tértünk nyugovóra.
- Kims! - kiabáltam ki a konyhába, mert a szobában görnyedtem a bőröndöm felett.
- Mondajad!- lépett be, éppen egy fél sajtos kifli lógott ki a szájából. Rendkívül mókásan nézett ki.
- Milyen idő van most Finnországban?? És meddig maradunk?? Mikor indulunk? Mit fogunk csinálni? És hol alszunk majd??- soroltam az összes felmerült problémámat. Erre csak egy jót nevetett.
- Túl sok kérdés!- hahotázott tovább- 20-25 fok kerül van, ahogy alakul. Gondoltam tölthetnék egy kis időt a srácokkal, meg anyáékkal.
- Hiányoznak??- fontam a karjaim a nyaka köré- Jajj bocs hülye kérdés, hát persze.
- Már nem annyira, mint az első időkben. Volt olyan nap, mikor ültem a svájci otthonom nappalijában és csak az járt a fejemben, mit keresek én itt, egyedül. Aztán mindig rájöttem, hogy itt a helyem, oda viszont mindig visszamehetek- csókolt meg.
- Én pont ezért nem költöztem el- bújtam a nyakhajlatába.
- A többi kérdésedre válaszolva: Holnap olyan 4-5körül indulunk, megmutatom neked hol nőttem fel és elviszlek pár igazi finn helyre, bemutatlak a barátaimnak, nálam fogunk lakni vagy anyáéknál, még nem tudom.
- Tudják, hogy megyünk?- húztam le magam mellé az ágyra.
- Persze és már nagyon várnak! Apa nagyon szeretne már megismerni téged, a keresztfiaim, meg a közös gokartozást várják- válasza közben az ölébe húzta a lábamat és elkezdte masszírozni a talpamat.
- Remélem nem okozok majd nekik csalódást. Holnap elmegyünk vásárolni szeretnék nekik vinni valami meglepetés- dőltem hanyatt.
- Erre semmi szükség!- nézett mélyen a szemembe.
- De én szeretném. Szeretnék csokit venni a fiúknak és valami nagyon finom bort vinni a szüleidnek, meg persze a tesódéknak is valami kedvességet. Vagy tudod mit nem is. Inkább viszek j magyar pálinkát, és valami különlegességet. Jajj nem tudom mi legyen... Jártak már nálunk?? Kóstoltak már valamit?? vagy inkább süssek nekik egy jó adag baklavát. Hisz azt mindenki szereti. Azzal nem lőhetek mellé. Sokkal egyszerűbb lenne ha segítenél egy kicsit!!- ültem az ölébe.
- Nyugi, vegyél levegőt is!- csókolt meg.
- Szeretném, ha kedvelne a családod- pirultam el.
- Érted mindenki odáig van!- kezdte el simogatni a hátamat.
- Ne mondj ilyen szépeket mert a végén még el is hiszem- nevettem ki. Ebben a pillanatban kopogtak a szoba ajtón.
- Gyertek!- szóltam ki. A többiek érkeztek meg.
- Halihó! - dugta be a fejét az ajtón Sebas.
- Milyen napotok volt?? - néztem végig a díszes társaságon.
- Sétáltunk a városban- ült le a földre drága orosz barátom.
- Jobban mondva, megmutattam nekik a várost...- húzta magához Nico Annát.
- És tetszett?? - néztem végig a kissé elfáradt csapaton.
- Elég király! Vettünk egy csomó szuvenírt...
- Meg ettünk valami iszonyat csípős kolbászt...- Seb fején látszott, hogy tényleg megrázta az élmény.
- A várban megkóstoltunk egy édességet, nem is tudom már mi a neve, de még sohase láttam ilyet- mesélte Anna.
- Hogy nézett ki??- mosolyogtam az angol lányra.
- Hosszúkás volt, csavaros és vaníliás íze volt, de lehetett csokisat és diósat is kérni.
- Biztosan a kürtöskalácsra gondolsz.
- Valami ilyesmi volt a neve...
- Hallod ez a város valami iszonyat meleg. Miért van nálatok 38 fok árnyékban?!- Vitalij teljesen ki volt akadva.
- Még nálunk sincs ilyen meleg, pedig majdnem a szomszédban lakom...- fűzte tovább Rob.
- Hát nem tudom, nekem fel sem tűnik már.
- Mit szólnátok ha vacsira grilleznénk husit?? - nézett körbe Kimppa.
- És fel is lehetne avatni a medencét. Van kedvetek??- álltam fel.
- Hát hogyne!!- jött a válasz.
- Kims megcsinálod a husit?? Mi addig Annával összekészítjük a köretet a többiek pedig elintézik a kertet.
- Nézd már egy kis diktátor veszett el benne!!- nevetett Seb.
Az utolsó együtt töltött esténk remekül sikerült. Nagyon jól éreztem magam a kis csapattal. Az együtt töltött pár napunk alatt mindenkit nagyon megkedveltem és a szívemhez nőttek még jobban, ha ez egyáltalán lehetséges. Új barátokra tettem szert és Kimibe még jobban szerelmes lettem. Őszintén remélem, hogy megkedvelte a barátaimat. A családom is megismerhette végre, azokat az embereket, akikről már annyit meséltem nekik. Hajnali egy körül tértünk nyugovóra.
sziaa!:))
VálaszTörlésMost találtam rá a blogodra!:))
Nagyon tetszik várom a folytatást!:DD
:B:
Szia! :)
TörlésNagyon örülök, hogy tetszett. :) Ezek mindig nagyon megmelengetik a szívemet és igazán nagyon feldobtad a napomat! :) Köszönöm! :)
Folytatás nem tudom mikor lesz, de rajta vagyok az ügyön :)
Sérültem és megtörtént, amikor hét hónapja a házasságomban nagy probléma merült fel, köztem és a férjem között. olyan szörnyű, hogy a házasság felbontására bírósághoz fordult. Azt mondta, soha többé nem akart velem maradni, és már nem szeretett. Tehát kiszállt a házból, és komoly fájdalmakon ment át engem és a gyerekeimet. Megpróbáltam minden lehetőséget, hogy sok könyörgés után visszahozzam, de minden haszontalan volt, és megerősítette, hogy döntését meghozta, és soha nem akart újra látni. Tehát egy este, amikor visszatértem a munkából, találkoztam egy régi barátommal, aki megkérdezte a férjemről. Tehát mindent elmagyaráztam neki, így azt mondta nekem, hogy a férjem egyetlen módja, hogy meglátogassam a DrIgbinovia nevű helyesírást, mert ő is neki dolgozott. Tehát soha nem hittem a helyesírásban, de nem volt más választásom, mint követni a tanácsát. Aztán adta meg az e-mail címet, amit a docigbinovia93@gmail.com a meglátogatott helyesírásról. Így másnap reggel küldtem egy e-mailt a címére, amit adott nekem, és a helyesírási követelmények biztosítják, hogy visszaszállom a férjem a két napot. Micsoda fantasztikus kijelentés! Soha nem gondoltam, hogy beszélt velem, és elmondott mindent, amit tennem kell. Aztán másnap reggel, így meglepő módon, a férjem, aki nem hívott meg az elmúlt 7 hónapban, felhívott, hogy közölje, hogy jön vissza. Milyen csodálatos!! Tehát így jött vissza ugyanazon a napon, sok szeretettel és örömmel, és bocsánatot kért a tévedésért és a fájdalomért, amit ő és gyermekeink okoztak. Ettől a naptól kezdve a kapcsolataink erősebbek voltak, mint korábban, a DrIgbinovia segítségével Szóval ott konzultálok veled, ha bármilyen problémája van vele kapcsolatban, 100% -os garanciát adok neked, hogy segíteni fog neked, hívja, vagy adja hozzá őt a Whats-app-hez: +2348144480786 A BIG THANKS TO Drigbinovia ..!
VálaszTörlés