Őszintén megvallva nagyon hiányoztatok! :) Írtam nektek egy hosszú részt. Remélem tetszik majd! :) ( Én nem igazán értem ezt az új rendszert, ami holnaptól lép életbe, de nagyon remélem, hogy még mindenkihez eljut ennek a bejegyzésnek a híre)
Nagy puszi és ölelés minden megmaradt olvasómnak! :) ♥♥
63. fejezet
A reggel nagyon hamar ért utol. Még ki sem
aludtam magam, de már csörgött az órám, hogy itt az ideje felkelni. Kótyagosan
keltem ki az ágyból. A fürdő szobában megpróbáltam elfogadható fejt varázsolni
magamnak, utána indultam csak a konyhába. A nappaliban egy békésen alvó Kimi-t
találtam. Meg mosolyogtatott a látvány. Békésen szuszogott, az arca nyugodt
volt, apró pici ráncai kisimultak és álmában mosolygott, a reggeli napfény
örömtáncot járt szőke fürtjeiben, a takaró félig lecsúszott Róla. Ezt óvatosan
megigazítottam, aztán halkan tovább mentem, hogy egy pohár narancs lé után felébredjek
végre. A konyha asztalnál egy nem várt vendég fogadott. Idősebbik bátyámat találtam ott egy pohár
kávé kíséretében.
- Jó reggelt!- mosolyogtam Rá.
- Neked is!- bámulta a bögréjét.
- Baj van?? – ültem le mellé.
- Nem tudtam aludni, mert kattogott az agyam
és gondoltam át jövök hozzátok. Bence éppen akkor indult valahova mikor jöttem,
a te ajtód pedig zárva volt, így nem tudtam bemenni, a kanapé foglalt így
maradt nekem a konyha- mosolygott.
- Csinálok pár szendvicset és kimegyünk a teraszra beszélgetni! - kezdtem el kipakolni a hűtőből a reggelink alapanyagait. Közös erővel kezdtük el gyártani az ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb szendvicseket. Gyerekkorunkban, télen, hétvégenként gyakran előfordult, hogy hárman csináltunk meglepetés reggelit anyáéknak és együtt az ágyukban fogyasztottuk el, persze sok nevetés és mese közben. Aztán később mikor kezdtünk felcseperedni el-elmaradoztak ezek a meghitt reggelek, majd teljesen feledésbe merültek. A szabadban hihetetlen szép reggel fogadott minket. A nap meleg sugarai szárogatták fel a növények még picit nedves leveleit. A levegő friss volt és picit még langyos. Letöröltük a kerti székekről a harmatot és leültünk egymással szemben.
- Na mesélj!- haraptam bele egy sonkás paradicsomos szendvicsbe.
- Csinálok pár szendvicset és kimegyünk a teraszra beszélgetni! - kezdtem el kipakolni a hűtőből a reggelink alapanyagait. Közös erővel kezdtük el gyártani az ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb szendvicseket. Gyerekkorunkban, télen, hétvégenként gyakran előfordult, hogy hárman csináltunk meglepetés reggelit anyáéknak és együtt az ágyukban fogyasztottuk el, persze sok nevetés és mese közben. Aztán később mikor kezdtünk felcseperedni el-elmaradoztak ezek a meghitt reggelek, majd teljesen feledésbe merültek. A szabadban hihetetlen szép reggel fogadott minket. A nap meleg sugarai szárogatták fel a növények még picit nedves leveleit. A levegő friss volt és picit még langyos. Letöröltük a kerti székekről a harmatot és leültünk egymással szemben.
- Na mesélj!- haraptam bele egy sonkás paradicsomos szendvicsbe.
- Nincsen semmi érdekes, csak ismersz, túl
sokat agyalok. Tegnap este veszekedtünk picit Annával- tologatta a szendvicsén
az uborkát, miközben beszélt.
- Megbántottad?? –töltöttem egy pohár limonádét neki és nekem is.
- Nem tudom… Mindketten mondtunk olyan dolgokat, amit nem kellett volna, de lefekvés előtt bocsánatot kértem. Aztán mikor magamhoz akartam húzni alvásnál nem engedte. Fogalmam sincsen, hogy most mi van.
- Min veszekedtetek?? – kortyoltam bele az italomba.
- Megbántottad?? –töltöttem egy pohár limonádét neki és nekem is.
- Nem tudom… Mindketten mondtunk olyan dolgokat, amit nem kellett volna, de lefekvés előtt bocsánatot kértem. Aztán mikor magamhoz akartam húzni alvásnál nem engedte. Fogalmam sincsen, hogy most mi van.
- Min veszekedtetek?? – kortyoltam bele az italomba.
- Dorcin, meg hogy nem csináltunk semmit
kettesben mióta megszületett… Csak mondta és mondta én meg ideges lett és én is
mondani kezdtem....- elkeseredetten sóhajtott. Sajnáltam szegényt, aztán
kipattant a fejemből a megoldás.
- Beszélnem kell még Kimivel, de holnap elraboljuk a lányotokat- mosolyogtam Rá- Te meg szervezz valami nagyon romantikusat kettőtöknek!- adtam ki a parancsot, mint egy jó parancsnok. I’m the boss.
- Egy angyal vagy!- nyomott egy puszit a fejem búbjára. Megreggeliztünk Ő ment a dolgára én meg mentem a többiekhez. Kimi még csendesen szunyókált a kanapén, mikor ébreszgetni kezdtem. Lágy puszikkal szórtam tele az arcát, aztán simogatni kezdtem, de egyik sem használt. Végül drasztikus módszerekhez folyamodtam és lerántottam Róla a takarót, majd csikizni kezdtem. Erre lassan reagált és nyitogatni kezdte a pilláit.
- Beszélnem kell még Kimivel, de holnap elraboljuk a lányotokat- mosolyogtam Rá- Te meg szervezz valami nagyon romantikusat kettőtöknek!- adtam ki a parancsot, mint egy jó parancsnok. I’m the boss.
- Egy angyal vagy!- nyomott egy puszit a fejem búbjára. Megreggeliztünk Ő ment a dolgára én meg mentem a többiekhez. Kimi még csendesen szunyókált a kanapén, mikor ébreszgetni kezdtem. Lágy puszikkal szórtam tele az arcát, aztán simogatni kezdtem, de egyik sem használt. Végül drasztikus módszerekhez folyamodtam és lerántottam Róla a takarót, majd csikizni kezdtem. Erre lassan reagált és nyitogatni kezdte a pilláit.
- Kelj fel indulunk!!!- nevettem Rá, majd a
szobámba indultam öltözni. Válaszul csak dörmögött valamit. Mikor kiértem Kimi,
addig jutott, hogy már ült a kanapén és nem feküdt.
- Öltözz!!!- pusziltam be e fülébe a konyhába
menet. Készítettem neki egy szendvicset, meg gyümit is tettem el az útra, míg Ő a fürdőszobába indult, majd
felöltözött.
- Te energia gombóc, mit csináltál a Barátnőmmel?? –
húzta fel a szemöldökét. Szerencsére sikerült a kocsiba imádkoznom 5 percen
belül, így időben indultunk a stúdióba. Persze ő vezetett én meg nézelődtem.
- Holnapra mit terveztél??- mosolyogtam Rá egy piros lámpánál, erre egy szenvedélyes csók volt a válasz.
- Arra gondoltam babázhatnák. Jorgo jött reggel és összebalhéztak a feleségéve. El kéne vinni Dorci babát. Nem baj?? – bújtam hozzá.
- Úgy terveztem késő délután indulhatnánk Finnországba. De előtte vigyázhatunk Rá- indultunk tovább.
- Köszönöm!- nem sokkal később megálltunk a TV stúdió előtt, ahol apa már várt Ránk. Kézen fogva indultunk be az épületbe. Az öltözőmbe már minden ki volt készítve számomra. Gyors sminkelés után belőtték a hajamat, majd a reggeli műsor két műsorvezetője lépett be az öltözőmbe.
- Jó reggelt!- adott két puszi Szujó Zoli. Vele már annyit találkoztam, hogy szinte barátok lettünk. A kolléganőjével, Peller Mariannal pedig most ismerkedtem meg. Zoli ismeri Kimit, ezért nem volt szükség bemutatkozásra. Egy gyors kézfogás után már a kamerák előtt voltunk. Meglepődve vettem tudomásul, hogy az autóm bent áll a stúdióban. Helyet foglaltam kényelmes kanapén. Itt is köszöntöttük egymást majd megkezdődött az interjú.
- Látom nagyon szépen gyógyulsz, azután a csúnya
baleset után. Mesélsz nekünk erről egy kicsit??- kezdett bele Zoli. - Holnapra mit terveztél??- mosolyogtam Rá egy piros lámpánál, erre egy szenvedélyes csók volt a válasz.
- Arra gondoltam babázhatnák. Jorgo jött reggel és összebalhéztak a feleségéve. El kéne vinni Dorci babát. Nem baj?? – bújtam hozzá.
- Úgy terveztem késő délután indulhatnánk Finnországba. De előtte vigyázhatunk Rá- indultunk tovább.
- Köszönöm!- nem sokkal később megálltunk a TV stúdió előtt, ahol apa már várt Ránk. Kézen fogva indultunk be az épületbe. Az öltözőmbe már minden ki volt készítve számomra. Gyors sminkelés után belőtték a hajamat, majd a reggeli műsor két műsorvezetője lépett be az öltözőmbe.
- Jó reggelt!- adott két puszi Szujó Zoli. Vele már annyit találkoztam, hogy szinte barátok lettünk. A kolléganőjével, Peller Mariannal pedig most ismerkedtem meg. Zoli ismeri Kimit, ezért nem volt szükség bemutatkozásra. Egy gyors kézfogás után már a kamerák előtt voltunk. Meglepődve vettem tudomásul, hogy az autóm bent áll a stúdióban. Helyet foglaltam kényelmes kanapén. Itt is köszöntöttük egymást majd megkezdődött az interjú.
- Persze. Az évadnyitó futam előtt egy edzésen megsérült a térdem. Nekem előtte is mindig problémáim voltak vele. Aztán akkor megműtötték. Nem gondoltam volna, hogy ekkor baj lesz belőle, ha elindulok a szezon nyitón. Nagy fájdalmak árán teljesítettem a követelményeket, így autóba ültem akkor. Rettenetes érzés volt. Aztán a leintés után meg már nem tudtam tartani magam. A pálya kórházban ápoltak egy darabig, mikor azt hitték már jól vagyok elengedtek, de az nap este még rosszabbul lettem. Nagyon hálás vagyok a barátaimnak akik, akkor orvost hívtak hozzám. Így másnap megműtöttek és még mai napig is tart a rehabilitációm.
- Ha jól tudom nem engedted, hogy más orvos műtse a lábadat. Miért?? – szegezte nekem a kérdést Marian.
- Egyszerű. Az ortopéd orvosom a kezdetek óta kezeli a lábamat. Ennyi. – mosolyogtam.
- Mikor ülhetsz autóba legközelebb?? Mennyire halad jól a rehabilitációd?? – mocorgott Marian.
- Nagyon jól haladok a fizikoterapeutámmal. Egyre kevésbé fáj és egész jól tudom már használni. A legjobb számítások szerint még 1-1,5 hónap múlva ülhetek autóba.
- Ezek szerint a magyar futamon már ismét autóban ülsz??- ivott a vizébe Zoli.
- Mindenképpen szeretnék!- mosolyogtam.
- Említetted a barátaidat. Esetleg egy kibontakozóban lévő szerelem is láthatáron van?? Mostanában sokat láthattunk Forma 1-es pilóták között. Esetleg Nico Hülkenberg vagy valaki más??- Nagyot sóhajtottam…
- A leghatározottabban tagadom, hogy bármi is lenne köztem és Nico között. Ő a legjobb barátom és ennyi. Van egy nagyon az elején járó kapcsolatom, de erről nem szeretnék beszélni- zártam le rögtön.
- Mióta megláttam a gyönyörű autódat szeretnék belecsüccsenni. Lehetséges ez?? Nem fogom elrontani?? Kicsit súlyosabb vagyok, mint te… -nézett rám csillogó szemekkel a műsorvezető hölgyemény.
- Persze, hogy kipróbálhatod!- nevettem.- Ez nem az eredeti autóm, azt nem szállítják ilyen eseményekre. Ez pedig erre van kitalálva- Oda sétáltunk a gyönyörű festésű csodámhoz.
- Nem baj, hogy magas sarkú van rajtam??
- Semmi probléma! Most állj rá az ülésre!
- Hogy mi??- nézett rám, mint ha nem jól hallotta volna.
- Másképpen nem tudsz bele ülni!- nevettem- Most támaszkodj a kezedre és lassan engedd le magad. A Lábadra vigyázz!!- sikerült beleülnie. Nagyon aranyos volt, ahogyan tekergette a kormányt. Nem sokkal később elbúcsúztunk és én ismét Kimi karjaiban találtam magam, aki eközben hősiesen várt Rám a sminkes szobában.
