2011. április 25., hétfő

Meglepetés!

Sziasztok!
Ma reggel nálam járt a nyuszika és itt hagyott számotokra valamit! Azt üzeni, hogy nagyon kíváncsi  a véleményetekre ezért írjátok meg nekem és majd én továbbítom neki... Remélem tetszik!
Puszi Dóri 
Endjoy it!

40. fejezet

A tesztek remekül sikerültek. Csak azt sajnálom, hogy szinte 3 héten keresztül úton voltam. A Húsvétot sikerült a családommal töltenem.  Két napra haza utaztam Magyarországra és sikerült feltöltekeznem. Ez nálunk mindig nagy családi ünnep és állandóan rengeteg locsoló jön hozzánk, a legnagyobb sajnálatomra. Végre valahára találkozhattam a nagyszüleimmel is és együtt mentünk a vasárnapi Istentiszteletre. De aztán minden jónak vége szakadt. Visszamentem Franciaországba és megint belevetettem magam a munkába. Az Isztambuli rajtra is éppen, hogy beestem. A lámpák kigyulladása előtt 30 perccel érkeztem. Futottam a bokszutcába, hogy még Nicot a Williams istállóban találjam. Az ismerőseimnek csak egy puszit nyomtam az arcukra és már rohantam is tovább.
-          Beszélnünk kell!!- ragadta meg a karomat Sebi.
-          Nincsen időm… késében vagyok…- csóváltam a fejemet.
-          De még Felipe bulija előtt!- nézett a szembe nyomatékosan.
-          Oké!!- majd megkapta a  pusziját és már ott sem voltam. Épen időben érkeztem.
-          Már azt hittem ide se érsz!!- korholt szelíden a németek szőke újonca.
-          Neked is Szia!- lihegtem. Oda sétált hozzám és megölet.
-          Te futottál!!!- akadt ki rögtön.
-          Igen, de csak miattad!! Nem értem volna ide!- hajtottam le a fejemet.
-          Bobi! Hozz egy széket Sophinak vagy inkább vidd és ültesd le valahova aztán adj neki inni!!- kiabált oda a srácnak.
-          NE már!!- nyűgösködtem.
-          De igen! Én már úgy is indulok!- azzal felvette a sisakot és beült az autóba. Mielőtt kigurult még intett egyet. Nyomtam egy puszit a sisakjára és útjára engedtem. Bobi jött és leültetet egy székre és kaptam jeges teát is. A nem olyan rossz 17. helyről várta a rajtot. Csak az a baj, hogy itt nincsen esélye előzni vagy csak nagyon kicsi. Az élről Sebi indult, mögüle Rosberg várta a rajtot és a harmadik helyen Hamilton terpeszkedett. Rendben ment minden a versenyen, azon kívül, hogy Vettel és Webber kicsit bunyóztak ezért  a német kiesett… Nyugodt verseny volt ezen kívül. Nicot a 17. helyen intették le. Nagyon nem örült neki de én igen. Olyan kis ügyes.
-          Jók voltatok!- mosolyogtam Bobira mikor a büfébe tartottunk.
-          Köszi! Néztem a teszteket Te is nagyon jó vagy!
-          Hát nem panaszkodom! Hogy van a kisfiad??- mosolyogtam rá.
-          Nagyon jól van! Egyre nagyobb és elevenebb- mutatott pár képet míg vártunk a legjobb barátomra. Nagyon jól elütöttük az időt.
-          Milyen voltam??- robbant be a bokszba Nico.
-          Nagyszerű!- öleltem meg. Bementünk a szobájába és ott beszélgettünk tovább. 9 óra körül indultunk vissza a szállodába. A liftben találkoztunk Raffelával és a kicsi Felipével.
-          Sziasztok!- vettem át tőle a kisfiút.
-          Jó estét nektek!- mosolygott a barátnőm- Akkor holnap jössz velünk??
-          Igen! Anya már mindnet elintézett??- utaltam a kedden tartandó partira.
-          Persze. Figyelj! Kedden reggel mi elmegyünk Lipével egy kicsit vásárolni, de titeket otthon hagyunk így eltudsz mindnet intézni és a vendégeket fogadni! Annyira sajnálom, hogy nem tudok segíteni…- csóválta fejét.
-          Semmi baj! Mi majd mindnet elintézünk! Igaz nagy fiú??
-          Persze!- nézett Rám Nico.
-          Nem rád gondoltam!- simogattam a meg a kicsi Felipe pofiját. Raffa csak nevetett, de Nico már nem fogadta ilyen jól. bevágta a durcát, mint egy 5 éves kisgyerek.
-          Ne legyél már ilyen!!- adtam egy puszit az arcára.  Nevetve szálltunk ki a liftből és intettünk búcsút egészen másnap reggelig. Álmosan dőltem be az ágyamba a pakolást másnapra halasztva. Reggel 9-kor már reggelizni indultam. Az étterembe találkoztam pár ismerőssel, de a Massa családot kerestem. Végül egy eldugott asztalnál rájuk is találtam.
-          Jó reggelt!
-          Szia! Ülj csak le!- invitált az idősebb Felipe.
-          Köszönöm- csücsentem le. A reggeli nagyon jó hangulatban telt. A kicsi fiút én is etethettem, nagyon jó érzés volt.
-          Sziasztok!- állt meg mellettünk Sebi.
-          Halika!-  mosolyogtam rá.
-          Elrabolhatom egy kicsit Sophit??- nézett Raffara akivel éppen nagyban beszélgettünk.
-          Van 10 perced, mert utána indulnunk kell a repülőhöz!- nézett rám Lipe.
-          Oké!- nyomtam az arcára egy puszit és elindultam a kicsi némettel. Kimentünk a hallba és leültünk egy sarokba.
-          Na mit szeretnél??- vágtam rögtön a közepébe.
-          Csak Kimiről akarok veled beszélni…
-          Valami baj van?? – olyan fura volt ez a helyzet.
-          Nem nincsen, csak az érdekelne mi van köztetek?!- nézte a padlót.
-          Mi lenne?? Jól el vagyunk együtt…- pirultam bele.
-          Azt hiszem valamit tudnod kell…- kezdett bele valamibe, de befejzni már nem tudta mert megjelent a csapatfőnöke Cristian Horner.
-          Sziasztok!
-          Hello!
-          Seb tudnál jönni egy kicsit?- nézte a németet.
-          Persze…- majd nagyot sóhajtott és felállt- Szia Sophi! Holnap találkozunk!- nyomott egy puszit a homlokomra. Ezen a napon már semmi említésre méltó dolog nem történt. Elrepültem a Massa családdal Brazíliába. A családfő azt hiszi csak pletykálni megyek a barátnőmmel. De ha tudná mekkora party van készülőben. Mikor megérkeztünk az otthonunkba és elfoglaltam a vendégszobát rögtön bekapcsoltam a gépemet és még dolgoztam egy kicsit. Éjfélre járt az idő mikor fürödni indultam és lefeküdtem aludni. Reggel arra ébredtem, hogy valaki simogatja az arcomat.  Lassan nyitottam ki a szemeimet. Egy mosolygós anyukával és kicsi fiával találtam szembe magamat.
-          Jó reggelt!- köszöntött.
-          Nektek is!- húztam mosolyra a számat, majd ülő helyzetbe tornáztam magamat.
-          Mi Lipével indulunk. Át adom neked, ezt a rosszcsont manót. Nem rég evett és csak 1 órája van fent. Szóval úgy 3 óra múlva megint aludnia kéne egyet, de előtte enni egy kis bébiételt. A rendezvényszervező ma te leszel! Csak be kell engedned mindenkit, le van szervezve minden. A papírokat az asztalon hagytam ha valami nem oké. Anyukád mindent elintézett, de biztos ami biztos. a Vendégek olyan 2 körül érkeznek. Mi csak 3-ra érünk vissza szóval addig minden a te dolgod.
-          Húú- sóhajtottam fel.
-          Annyira sajnálom, hogy ezt most mind rád hagyom…- csóválta a fejét.
-          Nem lesz semmi gond!- bíztattam. Adott egy puszit a fiának, majd kiindult a szobából. Az ajtóból még visszafordult:
-          Köszönöm!- suttogta. Csak mosolyogtam rá.
-          Gyerek kópé, most minden a mi kezünkben van!- kaptam fel a kisfiút az ágyról. Olyan jó ízűen kacagott. Annyira aranyos volt. Felöltöztem és összefogtam a hajamat, majd elindultam a földszintre, persze vittem magammal a kicsi Felipét is. Beletettem egy baba hordozóba és így vittem magammal az egész lakásba. A csengő először 11-kor szólalt meg. Megérkezett a torta és az étel. Bepakoltam a hűtőbe és kimentünk a teraszra. 10 perc múlva a díszítő brigád is megérkezett és sorra jött a többi dolog. A pincérek, hozták az asztalokat, jött a kertész rendbe szedni a kertet.  Fél kettőkor mentem el átöltözni. Egy spagetti pántos ruha mellett döntöttem és medencés party lévén alóla a fürdőruha sem hiányozhatott.  mikor végeztem akkor ébred fel a kicsi a hordozóba. Így kivettem belőle és így fogadtuk a vendégeket. Elsőként Fernando és a felesége érkeztek. Aztán sorba mindneki: Sebi és Hanna, Robert és a barátnője, Nico, Stefano, a csapatfőnök és rengeteg idegen.  Az órámat néztem mikor hallottam, hogy megérkezik Kimi.
-          Szia!- suttogtam neki.
-          Hello!- jött oda hozzánk és adott egy puszit a homlokomra- Látom szereztél egy gyerkőcöt.
-          Persze!- mosolyogtam rá.
-          Gyönyörű vagy!- suttogta a fülembe. Aztán megint csöngettek és én indultam ajtót nyitni. Egy barna hajú nő érkezett, gyönyörű volt a fekete ruhájában.
-          Jó napot!- köszöntem neki mosolyogva.
-          Jó napot!- lépett beljebb.
-          Maga itt a házvezető nő??- nézett rám kérdőn.
-          Nem én  egy megbízott vagyok itt, de egyébként a család barátja. Sophia Zampunisz- nyújtottam neki kezet.
-          Jenni  Dahlam vagyok- nézte egy darabig a kezemet aztán elfordította a fejét.
-          Körbe vezetne??- nézett rám lenézően. Hát nem zárt a szívébe az biztos, de én se Őt.
-          Persze…- megmutattam neki mit hol talál,közben egész jól elbeszélgettünk. Elmesélte, hogy Svájcból utazott ide és rajtam kívül csak két embert ismer és, hogy mennyire ki nem állhatja Raqulet Fer feleségét. Meg, hogy szomszédok és Seb is a környéken lakik. Hát elég cserfes nő az biztos. Aztán már indultam volna be.
-          Köszönöm!- fordult felém.
-          Nincs mit!- mosolyogtam rá.
-          Jó a buli??- értem be a nappaliba Sebihez, Robhoz és Nicohoz.
-          Persze!- mosolyogtak rám.
-          Nagyszerű!- üvöltött Petrov.
-          Ez megzakkant!- jött utána Jaime. Én csak a fejemet csóváltam, aztán elindultam a konyhába, mert Felipe éhes lett. Almás bébi ételt adtam neki. Olyan édesen evett. Egyszer szeretnék egy kisbabát. Annyira aranyosak és szerintem minden nő álma egy ilyen csöppség. Észre sem vettem mikor jött be a konyhába  a gyönyörű Jenni csak arra figyeltem fel, hogy köhintett egyet.
-          Á, bocsánat elbambultam- fordultam fél.
-          Semmi gond!- vigyorogott.
-          Engedd meg, hogy bemutassak neked valakit!- öcsém, nem is ismer, de asszem szimpi vagyok neki, ha már így kezel.
-          Várj egy pillanatot míg ezzel végzek- utaltam az etetésre.
-          Csak egy perc!- erősködött.
-          Hát jó!- sóhajtottam, majd felálltam és elindultam a mosogatóhoz, hogy beletegyem az edényeket.
-          Drágám gyere ide egy kicsit!- szólt ki a nappaliba. Mikor megfordultam akkor láttam kinek szólt- Sophi, Ő itt a férjem Kimi. Drágám Ő itt egy tök jó fej csajszi Sophi!- azt hittem rögtön elájulok. Mi, hogy ezek házasok?! Ez csak egy buta vicc igaz?!  Vagy egy hülye álom?


Jenni, ha valaki nem ismerné: 
Sophi Ruhája és bikinije:


4 megjegyzés:

  1. Jézusom KIMI HÁZAS ???????????????????????????
    Ne már ? Most komolyan pont egy ilyen pasit engedett magához közel
    Szegény Sophi :S
    Illés óta senkit nem engedett közel magához erre akibe ismét belezúg át veri szegényt ez kész .... Komolyan ha ez velem történne nem tudom mit tennék meg ölném Kimi-t tuti
    NAgyon jó lett a feji várom a folytatás és a vég kifejletet :D
    Remélem azért nem lesz itt vége a nagy szerelemnek ... Az meg hogy Seb próbálta elmondani neki ez kész nagy jóóóóó lett ez a rész .

    Pusszy :Krisztina

    VálaszTörlés
  2. Hát igen szegényt nagyon átverte... Velem nem pont így történt meg a dolog, de egy kicsit hasonló... de a sztori nagy része kitalált...Örülök, hogy tetszik. Tökre féltem, hogy nem fog tetszeni:$ A folytatásról csak annyit mondhattok: még nem tervezem a történet végét szóval még boldogítalak titeket egy darabig... :D A következő részt szeretném a hétvégén hozni, de nem tudom mi lesz belőle...
    Puszi Dóri

    VálaszTörlés
  3. Nemáááááááááááááár:@ Szegény Sophi:( Sajnálom...:( Gyorsan váljon el:) Légyszike8)
    Remélem hamar folytatod:DDD Bocsi, hogy csak ennyi de sietek:DDD
    Puszy(KL)
    Eszter:)

    VálaszTörlés
  4. Hát sok mindent rejt még a jövőjük:D Ennyit ígérhetek:D Nem baj:D minden komizónak örülök:D
    Puszi Neked Dóri (K)(L)

    VálaszTörlés