2011. augusztus 28., vasárnap

54. fejezet


54. fejezet

Mikor újra kinyitottam a szememet egy nem várt kép fogadott. Az ágyam két oldalán, a kezeimnél aludt apukám és Kimi. A kanapén ülve aludt Darek és Bence. Az ajtó halkan kinyílt és Sebi lépett be rajta.
-          Szia!- suttogtam.
-          Jó reggelt!- mosolygott rám –Jól vagy?? Szóljak egy orvosnak??
-          Aranyos vagy de nem kell, köszi- mosolyogtam rá-Mi ez a sok virág??- néztek körül.
-          Mind a tiéd. Akik jöttek látogatni mind hoztak. Bennük vannak a kártyák is az üdvözletekkel.
-          Értem- bólintottam- Sebi kaphatnék inni valamit??- néztem rá boci szemekkel.
-          Persze!- indult meg a kis szekrényem felé. Töltött egy pohárba vizet és felém nyújtotta.
-          Nem szeretném őket felkelteni…- motyogtam, mire Ő a számhoz rakta a poharat és megitatott.
-          Köszönöm!- pillogtam fél hálásan.
-          Nincs mit!-  azzal húzott még egy széket az ágy mellé.  Pár perc csendben telt ezt végül én törtem meg.
-          Jól vagy??
-          Persze! Miért??- méregetett furcsán.
-          Kicsit fura voltál, mikor Kimi be vitt a szobádba. Jajj, még meg sem köszöntem, hogy hívtál orvost! Nagyon köszönöm!- mosolyogtam rá.
-          Nincs mit. Csak tudod nem bírom a vért…- vörösödött el.
-          Én se nagyon- nevettem fel, de ezzel felkeltettem mindenkit. Álmosan pislogtak rám. Mindenkit megnyugtattam, hogy minden oké.
-          Jó reggelt, Hercegnő!- adott Kimi a homlokomra egy puszit. 10 Perc után neki is sikerült felkelnie. Tipikus Kimi. Bármikor, bárhol, bármennyit tud aludni. Csak jót mosolyogtam rajta, nem úgy mint apa.
-          Mit képzelsz te magadról?- förmedt rá. Persze, hogy veszekedni kezdtek. Rám nem hallgatott senki ezért inkább kimaradtam a „beszélgetésből”. 10 pokoli perc után jó mélyen beszívtam a levegőt és kicsit emeltebb hangon kezdtem mondani.
-          Nekem ebből elegem volt! Mindenki KIFELÉ!- mutattam az ajtóra. Mindenki megrökönyödve nézett rám, de nem szóltak semmit. Miután üres lett a szoba megcsörrent a mobilom. Jorgos újságolta, hogy megszületett a kislánya, Dorottya.  Végre nekem is van unokahúgom. Megtartottam magamnak az örömöt, mert mérges voltam. 1 órával később kopogtak.
-          NE gyertek be!- szóltam ki.
-          Még én se??- nyílt az ajtó és Nico lépett be rajta.
-          Te kivétel vagy!- mosolyogtam rá. Nem sokat beszélgettünk, mert indult a gépe haza, csak beugrott megnézni. Egész délután csak a látogatóimat engedtem be. Rengetegen jöttek el és nagyon örültem nekik. Pár F1-es pilóta és igen sok versenytársam is tiszteletét tette a kórtermembe. Nagyon meglepet mikor Petrov-val együtt érkezett Fernando Alonso, Robert Kubica, Nico Rosberg és Jaime Algersuari. Örültem a srácoknak bearanyozták a napomat. Annyi hülyeséget meséltek. A végén már sírtam a nevetéstől. Estére megenyhültem és visszaengedtem mindenkit. 8 óra körül apa és jó páran búcsút intettek és haza utaztak. Bence is apával tartott így engem Kimi-re és Olivérre bíztak. Azt hiszem megbarátkoztak vele. Sajnos a társaságom nem maradhatott sokáig mert egy könyörtelen nővérke kirakta őket így maradtam kettesbe Kimi-vel. Sokat beszélgettünk és megnéztünk egy filmet, az időközben behozott hordozható DVD-lejátszóján. Nagyon jól aludtam aznap éjjel. Másnap forduló pont következett a gyógyulásomban. Megkaptam az első térdbemozgató „kezelésem” Kimster végig fogta a kezemet. Szegénynek majdnem eltörtem az újait, annyira szorítottam. Ezután minden nap 15 percen keresztül voltam a géphez „kötve.” Napokkal később már felkelhettem és tehettem pár lépést a szobában. Mikor felálltam láttam Kimi szemében a féltést és az aggodalmat, ahogy engem nézett. Próbáltam megnyugtatni, hogy menni fog mert már végig csináltam egyszer és sikerült. Hajthatatlan volt, végig mellettem maradt ha bármi történne. 2 héttel később repültünk haza a Jégember magángépén. Ez alatt a 14 nap alatt apa még kétszer repült hozzám, egyszer anya is vele tartott.  Persze megkaptam a gyógytorna menetét és egy csomó gyógyszert. Visszakaptam a legjobb barátomat, a mankót és persze a rögzítőmet. A sok virág egy része elhervadt ezért kénytelen voltam őket Spanyolországban hagyni, de a cserepesek velem utaztak a repülőn. Olivér fuvarozott haza a reptérről minket. Otthon nem várt meglepetés fogadott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése